Mik azok a nanoanyagok? A nanoanyagok olyan kicsiny részecskék, hogy csak mikroszkóppal láthatók. A nanoanyagok mindenütt jelen vannak. A természetben is előfordulnak, és könnyen sodródnak a széllel, mint például a pollenek és a homok is. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek révén is egyre inkább jelen vannak mindennapi életünkben. A kis méret olykor az azonos, de nagyobb méretű anyagtól eltérő viselkedéssel is jár, ami befolyásolhatja a potenciális kockázatot.

A nanoanyagokról általánosan úgy gondolják, hogy hozzávetőlegesen 1–100 nanométer (nm) méretű részecskék. Szabályozási szempontból azonban nem a méret az egyetlen tényező, amely számít – más szempontokat is meg kell határozni, mielőtt egy bizonyos anyag „nanoanyagnak” tekinthető.

Jogi összefüggésben az Európai Bizottság olyan ajánlást fogalmazott meg arról, hogyan kell meghatározni a nanoanyagokat, amely kizárólag az anyagot alkotó részecskék méretén alapul, tekintet nélkül a veszélyre vagy kockázatra. Ez a fogalommeghatározás a természetes, szándékolatlanul előállított és gyártott anyagokat öleli fel, és ez az alapja az anyagok e csoportjára vonatkozó szabályozási rendelkezések végrehajtásának. Egyes jogszabályi területeken mindazonáltal a nanoanyagokra vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket az határozza meg, hogy a nagyobb részecskékhez képest eltérő tulajdonságokkal rendelkezhetnek.

Nanoanyagok a természetben is keletkeznek, például a porban és a vulkáni hamuban. Akaratlanul is létrejöhetnek emberi tevékenységből eredően (pl. gépjárművek kipufogógáza, gyertyák égetése). Az ipar is sok éve gyárt nanoanyagokat. A tudomány segítségével ma képesek vagyunk mesterségesen is előállítani ilyen részecskéket vagy anyagokat, az atom szintjén végzett mérnöki munka révén („alulról felfelé haladó” folyamatok).

Gyors terjedés

Méretükből fakadóan a nanoanyagok egyedülálló kémiai, fizikai, elektromos és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezhetnek, amelyek hangsúlyosabbak, mint ugyanazon anyag nem nanoformájú változata esetében (ezeket gyakran nevezik ömlesztett anyagnak). E tulajdonságok sok alkalmazásra különösen alkalmassá tehetik a nanoanyagokat. Emellett ugyanaz a nanoanyag sokféle nanoformával rendelkezhet, a méretbeli eltérések, az alkotó részecskék alakja, felületi módosulások vagy felületi kezelések alapján.

A nanotechnológia gyorsan terjed, és az európai piacon lévő nagy számú mindennapi termék tartalmaz nanoanyagokat. Vessünk egy pillantást például a jobb és hatékonyabb akkumulátorok, felületi bevonatok, antibakteriális ruházat, kozmetikumok és élelmiszer-termékek fejlődésére.

A nanoanyagok egyszersmind jelentős műszaki és gazdasági lehetőségeket is kínálnak. Az Európai Bizottság kulcsfontosságú alaptechnológiaként azonosította a nanotechnológiát. Az előrejelzések szerint az e területen felhalmozódó szakértelem és know-how kritikus szerepet játszik majd az EU jövőbeli gazdasági növekedésében.

A sajátos tulajdonságokkal rendelkező nanoanyagok felhasználásának gyors növekedése azonban kérdéseket vet fel az egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásaikkal kapcsolatban. Egyértelműen megfelelően értékelni és kezelni kell a potenciális kockázatokat, amelyeket ezen anyagok hordozhatnak, és különösen az ezen részecskék felületének módosításával járó hatásokat.