A nanoanyagokat számos különböző célból használják, beleértve az élelmiszertudományt, a gyógyszer- és kozmetikai ipart, a pigmentanyagokat és az elektronikai eszközöket. De hogyan érintik ezek az egészségünket és a környezetet? 
Erre nincs egyszerű válasz. Noha a tudósok rengeteg tapasztalatot szereztek a vegyi anyagok biztonságának és toxicitásának értékelése során, ezek a parányi részecskék továbbra is műszaki és tudományos problémákat vetnek fel.

Egy ilyen kérdés például az egyes nanoanyagok sajátos jellemzőiből fakad. A nanoanyagok felülete nagyobb, mint más anyagoké, így reakcióképesebbek is. 
A magasabb reakcióképesség esetleges kockázatokkal járhat egészségünkre és a környezetre nézve. Egyre nagyobb mértékű használatukkal fokozódik az ilyen anyagoknak való kitettségünk is.

Előrelépések a nanoanyagok vizsgálatában

A kihívások ellenére is nagy fejlődés következett be az utóbbi évtizedben a nanoanyagok esetleges káros hatásainak azonosítása terén. Egyre több megbízható és validált módja van a nanoanyagok vizsgálatának.
A kutatók úgy találták, hogy a nanoanyagok vizsgálatára gyakran alkalmaznak olyan szabványos vizsgálati protokollokat, mint az OECD által kiadott, vegyi anyagokra vonatkozó vizsgálati útmutatók, azonban többre van szükség a nanoanyag bizonyos egyedülálló tulajdonságainak lefedése érdekében. 

Harmonizált vizsgálati módszerek, nemzetközi együttműködés keretében

Jelenleg is folynak a kutatások, amelyek során nemzetközi szervezetek, kutatók és egyéb partnerek szorosan együttműködve keresik ezen vizsgálatok lefolytatásának új, megbízható módjait.
Az egyik példa erre az úgynevezett „Málta-kezdeményezés”, ami egy nemzetközi együttműködés az ECHA, az Európai Unió tagállamai, az Európai Bizottság és az iparág között olyan vizsgálati útmutatók kialakítása és módosítása céljából, amelyekkel biztosítható a nanoanyagokkal kapcsolatos problémák kezelése a hatósági követelményeknek való megfelelés során. 

Egy másik példa a három éves, a Horizont 2020 keretében finanszírozott NanoHarmony projekt, amelyben kutatóintézetek az OECD-vel és az ECHA-val szoros együttműködésben törekszenek a nanoanyagokkal kapcsolatos harmonizált vizsgálati módszerek kialakításának felgyorsítására.

Számítógépes modellezés és minőségi adatok a nanoanyagok jellemzőinek előrejelzéséhez

Mivel számos különféle tényező – mint például a méret, a bevonat vagy a szállítási eljárás – befolyásolja, hogyan reagálnak a nanoanyagok különböző körülmények között, prediktív modellezési eljárásokra van szükség a hagyományos vizsgálati módszerek kiegészítésére. Ennek a lényege, hogy következtetéseket vonunk le arról, várhatóan hogyan fog az anyag viselkedni a más anyagokra, körülményekre és felhasználásokra vonatkozó, már meglévő adatok alapján.
Az OECD, az ECHA és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és más hasonló szervezetek támogatják a kutatói közösséget abban, hogy csoportos és összehasonlító keretrendszereket alakítsanak ki, valamint még inkább támogassák a számítógépes modellezés, például a (Q)SAR-ok alkalmazását a nanoanyagokkal kapcsolatban. Az Európai Uniótól is elérhető támogatás.

Ha képesek vagyunk előrejelezni, hogy egy adott anyag hogyan viselkedhet, az megkönnyíti az új nanoanyagok biztonságos fejlesztését a potenciálisan káros anyagoknak már a termékfejlesztési fázisban történő kizárásával.