A nanoanyagok biztonságos felhasználásának biztosítása a munkahelyen

A nanoanyagokkal szembeni expozíció a folyamattól, a bevezetett műszaki kontrollintézkedésektől és – ha ezek nem elégségesek – az egyéni védőfelszerelések alkalmazásától függ. A munkaadóknak minimálisra kell csökkenteniük a veszélyes anyagoknak való kitettséget, olyan szintre, amelyet a munkavállalókra nézve ártalmatlanként értékelnek.

Mivel a nanoanyagokkal szembeni munkahelyi expozíció legrelevánsabb útvonala a belélegzés, minimálisra kell csökkenteni a munkahelyen a levegőben lévő nanoanyagok keletkezését. Ez zárt rendszerű munkakörnyezetek és nedves folyamatok alkalmazásával érhető el. A lehetséges mértékben el kell kerülni a por keletkezésével járó eljárási lépéseket, így az őrlést és koptatást.

Ha a munkahelyen a levegőben nanoanyagok vannak, megfelelő szellőztetést kell alkalmazni. Végső eszközként be lehet tanítani a munkavállalókat a légzésvédő eszközök, védőöltözet, kesztyűk és védőszemüvegek használatára.

Megjegyzendő, hogy a karbantartási műveletek során jellemzően ideiglenesen hatályon kívül helyezik a folyamathoz kapcsolódó szokásos kockázatkezelési intézkedéseket, így például a rendszer zártságát. Ezért az ilyen típusú folyamatok esetében további kockázatkezelési intézkedésekre lehet szükség.

Az önfoglalkoztató szakembereknek nincs feltétlenül lehetőségük ilyen szigorú kontrollokra a munkájuk során, szemben az ipari környezetben dolgozó szakemberekkel.

 

Biztonsági adatlapok (SDS-ek)

A REACH-rendelettel összhangban bármely veszélyes vegyi anyagot biztonsági adatlap (SDS) kíséretében kell leszállítani. A biztonsági adatlapok a vegyi anyagokra vonatkozó hasznos információkkal szolgálnak, leírják a vegyi anyag által hordozott veszélyeket, és tájékoztatást nyújtanak a kezelésről, a tárolásról és a baleset esetén alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről. A REACH-rendelet előírja a veszélyes vegyi anyagok felhasználóinak, hogy kövessék az SDS-hez adott esetben csatolt expozíciós forgatókönyvekben megadott kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tanácsokat.

 

Egyes nanoanyagok tekintetében nemzeti foglalkoztatási expozíciós határértékek vannak hatályban.

A veszélyes anyagokra vonatkozó munkahelyi expozíciós határértékek (OEL) a kockázatértékelést és -kezelést segítő fontos információk, a nanoanyagokkal összefüggésben is.

Az expozíciós határérték a vegyi anyag munkahelyi levegőben lévő azon koncentrációja, milliomodrészben (ppm) vagy milligramm per köbméterben (mg/m3) megadva, amelynek a legtöbb ember anélkül kitehető, hogy káros hatásokat tapasztalna. Az OEL-ek azonban nem tekinthetők a biztonságos és nem biztonságos expozíciók közötti éles határvonalnak.

A nanoanyagok tekintetében jelenleg nincsenek uniós szintű OEL-ek, minden valószínűség szerint azért, mert még mindig nincs elég információ azok meghatározásához. Általánosságban csak korlátozott számú munkahelyen használt anyag tekintetében állapítottak meg az egész EU-ban érvényes OEL-eket. Ezeket a kötelező és/vagy indikatív jellegű határértékeket uniós irányelvek állapítják meg.

Sok tagállam saját nemzeti OEL-t állapított meg, a nanoanyagok tekintetében is. E nemzeti határértékeket egyformán be kell tartani, és minden munkaadónak biztosítania kell, hogy munkavállalóinak a kitettsége ne haladja meg az OEL-eket.

Categories Display