Az emberi egészség és a nanoanyagok
Folyamatosan rengeteg vegyi anyagnak vagyunk kitéve, köztük nanoanyagoknak is, például a levegőn keresztül, amit belélegzünk, az ételeket keresztül, amiket megeszünk, a ruhánkon keresztül, amit viselünk, illetve a sporteszközökön keresztül, amiket használunk. Mivel használatuk a társadalomban széles körben elterjedt, és fokozott mértékben ki vagyunk téve ezeknek az anyagoknak, fontos, hogy megismerjünk minden, esetleg az egészségünkre gyakorolt káros hatást.
A nanoanyagok esetén az esetleges egészségi veszélyek felmérése toxikológiai vizsgálatok keretében történik, amelyek egy konkrét szervre, például a májra, a vesére vagy a vérre, illetve egy konkrét beviteli útvonalra, például a lenyelésre, belélegzésre vagy a bőrön keresztüli felszívódásra összpontosítanak.
Például:
- A mutagenitási vizsgálatokban azt tanulmányozzák, képes-e egy vegyi anyag megváltoztatni a sejt genetikai anyagát.
- Az inhalációs (belégzési) toxicitási vizsgálatok a levegőben terjedő nanoanyagok hatását mérik azt követően, hogy bejutnak a tüdőbe.
- A reprodukciós toxicitási vizsgálatok a termékenységre, valamint az utód fejlődésére kifejtett hatásokat vizsgálják.
- A bőrvizsgálatok a bőrön keresztül felszívódó nanoanyagok hatását mérik fel.
A nanoanyagokkal végzett toxikológiai vizsgálatok nagy kihívást jelentenek. Méretükből és felületükből fakadóan felszívódásuk vagy oldhatóságuk alacsony mértékű lehet, tulajdonságaikat pedig nehezebb elemezni, mint más vegyi anyagok esetén.
A veszélyek azonosítása során az egyik fő cél, hogy megállapítsuk az összefüggést az anyag dózisa és a hatás súlyossága között (ez a „dózis-hatás összefüggés”). A toxikológiai vizsgálatok segítségével meghatározható egy olyan dózis-küszöbérték, amely alatt feltételezhetően nem következik be káros hatás. Ezen küszöbérték felett viszont az esetleges kockázatot kezelni kell, mégpedig az anyagnak való kitettségünk minimalizálásával.
Further reading
- RIVM Report 2010, "Impact of agglomeration state of gold particles on pulmonary toxicity"
- IOM/Danish EPA Report 2013, "Dermal Absorption of Nanomaterials"
- Danish EPA Report 2014, "Environmental fate and behaviour of nanomaterials"
- Swedish KEMI Report 2016, "Interactions between inhaled nanomaterials and biomolecules in the lung – a study of the risks of systemic effects"
- Swedish KEMI Report 2016, "Nanomaterials and genotoxicity – a literature review"
- Swedish KEMI Report 2016, "Uptake and biodistribution of nanoparticles – a review"
- SCCS opinion 2015, "Revision of the opinion on Hydroxyapatite (nano)"
- SCCS opinion 2015, "Revision of the opinion on Silica, Hydrated Silica, and Silica Surface Modified with Alkyl Silylates (nano form)"
- SCCS Opinion 2016, "Revision of the opinion on 2,2’-Methylene-bis-(6-(2H-benzotriazol-2-yl)-4-(1,1,3,3-tetramethylbutyl)phenol)(nano form) Submission III (S79)"
EU Privacy Disclaimer
Ez a weboldal cookie-kat használ a legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében.