Nanoanyagok a fényvédő termékekben

 

Hogyan működnek a fényvédő készítmények?

A napégés elkerülése érdekében fényvédő készítményeket használunk, hogy megvédjük bőrünket az UV-sugaraktól (UVB- és UVA-sugarak). A fényvédő szűrők kétféle módon hatnak. Néhány közülük ásványi eredetű, és nanoformában tartalmaz vegyi anyagokat, például titán-dioxidot (TiO2) és cink-oxidot (ZnO), így visszaverve a bőrről az UV-sugarakat. Az ásványi szűrőanyagok a felvitelt követően azonnal hatásosak. A kémiai napvédő szűrők oxibenzont és ehhez hasonló anyagokat tartalmaznak. Ezeket napfénynek való kitettség előtt kell alkalmazni, mivel az UV-sugarak elnyelése által védenek a napégéstől.

A napvédő készítményekben használt UV-szűrők koncentrációja a kívánt napvédő faktor (sun protection factor, SPF) függvénye. A koncentrációkat ellenőrzik, és azok nem haladhatják meg a késztermék összetételének 25%-át ásványi szűrők esetén, vagy 10%-át kémiai szűrők esetén.

 

Miért használnak a napvédő készítményekben nanoanyagokat?

Az ásványi alapú UV-szűrők nanorészecskéket tartalmaznak, és hosszabb ideig nyújtanak védelmet, mivel stabilabbak, mint a kémiai szűrők. Úgy vélik, a ZnO biztosítja a leghatékonyabb védelmet. A ZnO- és TiO2-nanorészecskéket tartalmazó napvédő készítmények száradást követően – a kémiai alapú napvédő készítményekhez hasonlóan – nem hagynak fehér réteget.

 

Biztonságos-e nanorészecskéket tartalmazó napvédő készítmények használata?

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) aggályokat fogalmazott meg a TiO2-t tartalmazó, spray formájában használt napvédő termékek biztonságosságával kapcsolatban, mivel a TiO2 belélegezve gyaníthatóan rákot okozhat.

Az emberek védelme érdekében minden olyan termék esetén, amely egy bizonyos határérték feletti mennyiségben tartalmaz TiO2-t, fel kell tüntetni egy, az alábbiakat tartalmazó figyelmeztetést: „Figyelem! Permetezés közben veszélyes, belélegezhető cseppek képződhetnek. Ne lélegezze be a permetet vagy a ködöt.”

 

A napvédő készítmények és a környezet

Bár csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre a környezeti hatásokra vonatkozó adatok, a kémiai szűrőket, például az oxibenzont összefüggésbe hozták a korallfehéredéssel, és endokrin károsító anyagként is jelentették. E megállapítások miatt például Hawaiin elővigyázatossági intézkedésként korlátozták a használatát.

Az ásványú alapú szűrőkkel kapcsolatban csak néhány tanulmány áll rendelkezésre. Nehéz megbízható körülményeket reprodukálni laboratóriumi körülmények között, amelyek lefednék az összes környezeti változót, a fényvédő készítmény összetevőit és azok kölcsönhatásait.

A részecskék méretének, alakjának vagy felületi bevonatának eltérései szintén befolyásolhatják a termékek esetleges veszélyességét. Bár a cink egy esszenciális tápanyag, nagy dózisban mérgező lehet, különösen a vízi szervezetekre nézve.

Mind a cink-oxid, mind a cink-klorid harmonizált besorolással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy 10 milligramm/liter alatti koncentrációban mérgezőek a vízi élővilágra. A titán-dioxid jelenleg nem rendelkezik harmonizált besorolással környezeti hatásaira vonatkozóan.