Nanogyógyszerek az EU piacán

A nanogyógyszerek már több mint 20 éve jelen vannak a piacon. Az európai hatóságok értékelnek minden egyes gyógyszert mielőtt engedélyeznék azokat és közzéteszik a használatukra és jellemzőikre vonatkozó információkat.

Az első nanogyógyszert az Európai Bizottság engedélyezte 1996-ban. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) minden egyes értékelendő gyógyszer esetében egy Európai nyilvános értékelő jelentést (EPAR) tesz közzé a honlapján, kifejtve a gyógyszer alkalmazását és jellemzőit.

Az alábbiakban szerepel néhány példa a már piaci forgalomban levő nanogyógyszerekről.

Gyógyszer Hatóanyag és platform/technológia Felhasználás A nanokészítmény előnyei
Abraxane Albuminhoz kötött paklitaxel (hatóanyag) oldószermentes kolloid szuszpenziója gömbalakú nanorészecske formájában A mellrák, a hasnyálmirigy-adenokarcióma, nem kissejtes tüdőrák kezelése Hatóanyag oldhatósági problémák (maga a paklitaxel nem oldható vízben). Kevésbé gyakori és kevésbé súlyos toxicitás (hányinger, hányás, fáradtság, ízületi fájdalom, izomfájdalom, kopaszság) összehasonlítva a korábbi készítményekkel.
Caelyx Pegilált liposzómás doxorubicin Áttétes mellrák, petefészekrák, Kaposi-szarkóma (érdaganat), myeloma multiplex kezelése Nagyobb felhalmozódás a daganatsejtekben és megnövekedett keringési idő – a doxorubicin kardiotoxicitásának csökkentése
CosmoFer/INFeD/Ferrisat* Dextrán-bevonatú vas nanorészecskék gyomorbél-rendszert megkerülő beadásra (injekció) Kóros vérszegénység kezelése A nem nanokészítményekhez hasonlítva stabilabb vas-szénhidrát komplex – csökkent toxicitás (csökkent nephrotoxicitás, sejtközi vas felhalmozódás).
Rapamune Szirolimusz részecskék a részecskeméret csökkentése miatt stabilizált nanokristályos kolloid nanodiszperzióban Szervkilökődés megelőzése veseátültetéses betegeknél Megnövelt stabilitás és biológiai hasznosulás


*EPAR nem elérhető, mivel az európai eljárás során nem engedélyezték.