Az OECD hosszú távú programot dolgozott ki a vegyi anyagok kezelésére vonatkozóan, és alapvető szerepet játszik ezen anyagok veszélyeinek tesztelésére és értékelésére vonatkozó szabályozási módszerek harmonizálásában. Ennek fő eszközei nemzetközileg elfogadott vizsgálati iránymutatások és a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) elvei.

Ezek együttesen olyan feltételeket teremtettek, amelyek révén az OECD vizsgálati iránymutatásainak megfelelően elvégzett teszteket az adatok kölcsönös elismerésére vonatkozó rendszerhez (MAD) csatlakozott országok hatóságai elismerik. A MAD olyan jogilag kötelező erejű eszköz, amely elősegíti a vegyi anyagok szabályozási biztonsági értékelésére vonatkozó információk nemzetközi elfogadását. A rendszer drasztikusan csökkenti a vizsgálati költségeket, és korlátozza a kísérleti állatok számát.

Napjainkban az iparosodott országok vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályainak jelentős részét alátámasztják az OECD vegyi anyagokra vonatkozó programjának eredményei. Ez a nanoanyagok veszélyértékelésére is igaz. Az OECD tanácsának a mesterséges nanoanyagok biztonsági vizsgálatáról és értékeléséről szóló 2013. évi ajánlása kimondja, hogy a vegyi anyagok szabályozásáról szóló meglévő nemzetközi és nemzeti keretek alkalmasak a mesterséges nanoanyagokkal összefüggő kockázatok kezelésére. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a keretek és az egyéb irányítási rendszerek továbbra is kiigazításra szorulnak ahhoz, hogy figyelembe vegyék a mesterséges nanoanyagok sajátosságait.

2006-ban az OECD létrehozta a mesterséges nanoanyagokkal foglalkozó OECD-munkacsoportot, amely lehetővé teszi a nanoanyagok veszélyességi és kockázatértékeléséről folytatott vitát. A munkacsoport eddigi legfontosabb eredménye annak értékelése, hogyan alkalmazhatók a meglévő OECD vizsgálati iránymutatások 11 általánosan használt nanoanyagra nézve. A projektet jelentős erőfeszítések jellemezték, amelynek során több mint 700 tanulmány készült. Az eredményeket az OECD 2015-ben tette közzé.